Magyarország Térkép és Leirás
észak-Magyarország
Cserhát A Cserhát szelíd dombjai és falvai szemgyönyörködteto látványt és kikapcsolódást ígérnek minden turistának. A Mikszáth által "Görbeországnak" nevezett alacsony kis hegyvidék rengeteg kirándulási lehetoséggel kecsegtet. Ezen tájegységünknél inkább maguk a falvak vendégszereto lakói, a néprajzi vonatkozásban egységes népcsoport, a "jó palócok" az érdekesek. Továbbá ellátogathatunk a Cserhát legmagasabb és legerdosebb hegyének tövében fekvo Alstoldra, az itteni hagyományok szerint a Toldiak osi fészkébe is. A kastélyok és kúriák községe az épített örökség rajongóin kívül még azoknak is ajánlható, akik városiak lévén eddig még csak fényképen láttak háziállatot. Karancs-Medves vidéke A Karancs és a Medves vidéke szerényen bújik meg nagyobb testvérei mellett a Kárpátok koszorújában. Az ide látogató számára ez a panoráma örökre emlékezetes marad, mert hazai tájaink egyik legszebbikét látja. Nyugaton a Karancs tömbje zárja le a látóhatárt. A meredek hegyoldalakat összefüggo erdok borítják. észak-kelet és kelet felé a Medves-fennsík körvonala látható. Mátra-vidék A Mátra csodálatra méltó tölgy- és bükkerdõ borította bércein emelkedik Magyarország legmagasabb pontja, az 1014 méter magas Kékes teto. E különleges földrajzi pont is sok-sok turistát csábít errefelé, de ezen túl még látnivaló: a festõi völgyek és bércek, nyáron hus bükkösök világa, õsszel sejtelmesen ködös csúcsok, télen pedig a szikrázó napsütésben való sízés lehetõsége ezreket csábít az ezerarcú Mátrába. Nógrádi-medence A medencét nagy részben a kiscelli agyag, glaukonitos homokkő, továbbá a slir és pleisztocén szoliflukciós iszapos üledék, az úgynevezett palóc lösz építi fel. Alapvető jellemzője a szoliflukciós és deráziós formák, egyébként a vízfolyások halomvidékké alakították a táj többi részét. A medence nyugat része, az Ipoly-völgy egy fiatal süllyedékterület, míg keleti, Salgótarján térsége egy fokozatosan emelkedő, barnaszenet tartalmazó üledékes rétegsor, amely aztán átmegy vulkanikus hegységbe. A Nógrád megyei szénbányászat szinte teljes egésze a medence területére összpontosult. A bányákat 1840-es évektől egészen az 1990-es évekig művelték. A telepek 600-700 méteres mélységben helyezkedtek el. A legintenzívebb kitermelés az 1960-as években volt. A táj hajdan erdőkben gazdag volt, amelyeknek a nagy részét a 19. századtól kezdve kivágták, mert a bányászatnak szüksége volt bányafára. Manapság az alacsonyabb térszíneken mezőgazdasági művelés folyik, csak a magasabb területeken maradtak meg a zárt erdőtársulások. Az egykori bányásztelepülések környezetét "technogén formák" jellemzik, ami az ember által okozott bányászati tevékenységet jelenti. Zempléni-hegység A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokajer-hegységnek nevezik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve tufa. A vulkánosság fiatalabb eredetű, mint az Északi-középhegység többi hegyének esetében, a miocén korszak végéről származik. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokajer-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermesztő vidék. A Zempléni-hegység meredek csúcsaira várakat építettek, sok közöttük ma már csak romos állapotban látható: 1. Boldogkői vár 2. Sárospatakon a Rákóczi-vár 3. Regéci vár 4. Füzéri vár Balaton Régió A természet pazarló boséggel ajándékozta meg a Balatont szépségekkel. A turisták szakérto vezetést is kaphatnak, tanösvényeken, bemutatóhelyeken ismerkedhetnek a Régió botanikai és geológiai különlegességeivel. A legváltozatosabb táj a Balatongyörökhöz közeli Szépkilátóról tárul elénk. (valaha kltoink is megénekelték.) Az északi part vulkanikus tájának varázslatos soksznusége a fonyódi vagy a boglári Vár-hegyrol nézve a legszebb. Aki látta már a naplementét a balatonvilágosi vagy a kenesei magaspart tetejérol, az sohasem felejti el. A Balaton északi partjának jó részét vulkáni tevékenység formálta. A kihult bazaltvulkánok koszorúja ma turistaparadicsom. Réges-rég kialudt tuzhányók karéjában található a Káli-medence. E táj olyan mintha egy másik világba csöppentünk volna. A szikes tavacskák nádasai felett vízimadarak sikkantanak, a legelokön szól a kolomp, a kedves, apró falvakban árkádiai béke honol. A régi városka, Tapolca egy másik különlegességet tartogat a természeti csodák szerelmeseinek: a tavasbarlangot. Ezt is a vulkáni erok formálták: forró vizek vájták mészkobe a kanyargós folyosók, termek labirintusát, amelyeket aztán kristálytiszta karsztvíz árasztott el, gyógyító terápiás jelleggel bír. A Balatont tápláló Zala folyónak húszezer éven át természetes szuroje a tó nyugati végében a Kis-Balaton óriási mocsárvilága. Ma térmészetvédelmi terület. A Kis-Balaton környékén járva megcsodálható a kápolnapusztai bivalyrezevátum. észak-Alföld Három megye alkotja a vidéket: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve néhány települést, melyek a Tisza-tavi régióhoz tartoznak. A vidék bebarangolóit a végeláthatatlan rónák és az alföldi pusztaság hívogatják kalandra, leginkább a lovas-, egészség- és gyógyturizmus, a hagyományorzo kézmuvesség, a folklór és a sajátos gasztronómia csábítja az érzékeket e vidéken. A "legendák földjén" a kultúra kedveloit Vaj községben reneszánsz kori kastély, Nyírcsanádon a helyileg védett Malom Galéria és a régió sok múzeuma várja. A Kilenc Lyukú híd és a pusztai csikósok lovasparádéi turisták ezreit vonzzák. A Hortobágy-halastavi bemutató terület Közép-Európa legnagyobb madárpiheno helye. Az egészség- és gyógyturizmus Alföld pusztáin: Cserkeszolon gyógy-sóbarlang és gyógyfürdo, Vásárosnaményben és Hajdúszoboszlón gyógyfürdo, míg Nyíregyházán élményfürdo kínál wellness lehetoségeket. Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk elso és máig is legnagyobb kiterjedésu nemzeti parkja. Több évtizedes elokészíto munka után, 1973-ban jött létre 52 ezer hektáros területen, és a folyamatos bovítések révén ma már 82 ezer hektár védett területet foglal magába. Az Európai Nemzeti Parkok Szövetségének (EUROPARC) is tagja, 1999. december elsejétol pedig az UNESCO által adományozott Világörökség része megtisztelo címet is elnyerte. A Puszta kiemelkedo példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, amely ember és természet tartós együttélését tette lehetové. Tisza-tó A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. A Kárpát-medence második legnagyobb állóvize. A feltöltodés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentos szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenohelyek a vonuló madárfajoknak. Az Abádszalók és Kisköre között elterülo mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésu nyílt vízfelület kiválóan alkalmas a klasszikus vízparti üdülésre, illetve a különbözo vízisportok muvelésére. Igazi különlegességet jelent, Magyarországon egyedülálló módon a motoros vízi jármuvek használatának lehetosége. A pihenni és gyógyulni vágyóknak számos lehetoségük van élvezni a foként ízületi és mozgásszervi megbetegedések kezelésére szolgáló termál- és gyógyfürdok jótékony hatását. A Tisza menti emberek hagyományorzo, az alföldi népi kultúra értékeit ápoló emberek. A népi fazekasság, a néptánc, a vesszo- és sásfonás, a halászat és pákászat nemcsak múzeumokban, hanem az élo valóságban is megtapasztalható. Dél-Alföld A Dél-Alföld rendkívül színes és izgalmas kínálata várja a vendégeket. Európa egyik legnagyobb egybefüggo síkságának meghatározó része a kiváló természeti adottságokkal rendelkezo, - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket - magában foglaló Dél-Alföld. A napsütéses órák száma kiemelkedoen magas, évrol évre meghaladja a kétezer órát. A folyókkal szabdalt régióban, a mély rétegekben gazdag termálvízkincs rejtozik. A sztyeppén a lovaglásnak és a lovas kultrának több évezredes hagyományai vannak. A lovas hagyományok ma is eroteljesen élnek a térségben. Számtalan lovas tanya és útvonal, valamint évrol-évre megrendezett jelentos lovasversenyek és -fesztiválok várják az ideérkezo turistákat. Az évek során valódi multikulturális tér alakult ki a Dél-Alföldön. A napfény, a kultúra és az universitas városa Szeged. A "Hírös város", Kecskemét, Gyulát középkori váráról és várfürdojérol messze földön emlegetik. A víz segítségével elérheto egészségmegorzést elsosorban a régió fiatalító és gyógyító vizei szolgálják. Termálvölgyként is nevezhetjük ezt a tájat, ahol a föld mélye a régióban található közel ötszáz termálkutat táplálja, melyekbol száz kút a fürdok vizét adja. A Dél-Alföld gazdag kulturális, muvészeti, gazdasági és gasztronómiai értékeit bemutató rendezvényeivel is sok vendéget csábít a térségbe. Nyugat-Dunántúl A Nyugat-dunántúli régió Gyor-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos. A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínu táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. A régió területén számos országos védelem alatt álló természeti területegység található (Ferto-Hanság Nemzeti Park, Orségi Nemzeti Park). A természeti kincsek tekintetében a régió termál és gyógyvizekben bovelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban. A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben, eroforrásokban, ezek megorzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlodés nagy lehetosége és feladata. A régiót a jelentos ipari központok kialakulása ellenére komoly környezeti problémák nem veszélyeztetik. A rendszerváltást követoen számos korszerutlen, a környezetet jelentos mértékben károsító iparág (például: textilipar, gépipar) termelése megszunt, csökkent, vagy alakult át. Ugyancsak csökkent, elsosorban az agrárolló szétnyílása miatt a mezogazdasági termelésbol eredo környezetterhelés mértéke. A természeti rendszereket ezért viszonylagos épség jellemzi. A magas biodiverzitás megorzése mind környezeti, mind gazdasági (turizmus), mind társadalmi (életminoség) szempontból fontos. Közép-Dunántúl Bakony-vidék A Bakony vidékének települései a kedvezo táji, klimatikus adottságaik és szép muemlékeik mellett, jó fogadóképességükkel és gazdag programkínálatukkal tunnek ki. A Kristály-völgy egyik ékessége, Magyarpolány a Nemzeti örökség része. Nemcsak az épületek, hanem a régi, falusi településszerkezet is védett. A település egyben kiránduló központ is. A környék nevezetességeinek megtekintésére kerékpáros csillagtúrákat szerveznek. A kristálytiszta levegoju Farkasgyepün tüdobetegek gyógykezelése folyik. Bakonyalja A Bakony északi lejtoit magába foglaló, festoi szépségu térség adottságai falusi turizmus keretében jól hasznosíthatók. A Bakony árnyas lankáinak tiszta és friss levegoje, az Akai tavak elbuvölo szépsége, a védett fákban és értékes vadakban gazdag erdosségek kirándulásra, lovaglásra, horgászatra, vadászatra csalogatják a vendégeket. A térség központja a lovasprogramokat kínáló Kisbér, szép élményt nyújt a Bakonyszombat-helyi kastélypark és az innen induló túraútvonalak végigjárása, vagy a tölgyerdok között húzódó Feketevíz-éri halastóláncolat meglátogatása. Vértes-hegység Takaros és tiszta levegoju, szép fekvésu települések sorakoznak a Vértesben. A Vértes Múzeumban a helytörténeti és céhes emlékek mellett a csákvári fazekasság jellegzetes, nevezetes csíkos és zöld darabjaival is megismerkedhet az érdeklodo. Csákberény vadban gazdag, terjedelmes erdok szegélyezik. Két 18. századi temploma a környezo hegyvidékkel elragadó tájképet alkot. Múzeumot és Geológiai tanösvényt alakítottak ki a régi bauxit kitermelo hely mellett. Velencei-hegység és környéke A Velencei-hegységben tett túrák során különleges gránitképzodményeket, forrásokat és a Bella-tavat lehet felkeresni. A déli hegyoldalt völgyek, erdei tisztások, dombhátak, löszfalak, szolo-és gyümölcskertek, nyaralók tagolják. A Mészeg-hegy oldalán arborétum kínál kellemes sétát. A domboldalon a Don-kanyar hosei tiszteletére emelt kápolna, a dombteton az 1848-as pákozdi csata emlékére állított obeliszk áll. A térség vonzerejét a Velencei-tó gazdag madárvilágával, horgászati, sportolási, fürdîsi lehetoségeivel egészíti ki. A közeli legelo a gránitképzodmények miatt természetvédelmi terület. Dél-Dunántúl Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtol a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzobb formája a völgyekkel tagolt dombság. Az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegu klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs foterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot. A török kiuzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínuség ma is létezik. A hagyományorzo programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományorzo fesztiválok is színesítik a régió életét. A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok suru gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. Az erdokben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdo szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hogyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hogy ugyanis apró, menyétszeru állatot jelent.) Budapest és környéke A fováros és környéke földrajzi, történelmi és közigazgatási értelemben egyaránt "az ország szíve". A régió magában foglalja a fovárost, Pest megye egészét, Komárom-Esztergom megyének a Dunakanyar környéki részét, valamint Nógrád megye börzsönyi körzeteit. A tájat - a földtörténeti korok kozeteket alakító és mozgató eroin túl - két természeti tényezo formálta: a víz és az ember. A víz elsosorban a Duna. De a táj alakulásába "beleszóltak-szólnak" a hegyvidék többnyire békésen csordogáló, egyszer-egyszer sziklákat görgeto, fákat tördelo, szurdokokat mélyíto, megvadult elemmé váló patakjai is. Aki ebben a régióban jár, a természeti és történelmi-kultúrtörténeti értékek kimeríthetetlen tárházából válogathat. Ha úti célja Magyarország kérem tekintse meg következõ ajánlatainkat: lehetõségek szerepelnek: a legolcsóbb diákszállástól a legdrágább szállodák ajánlatai közül válogathat a kedves vendég. lehetõségeket, utazási lehetõségeket mutatunk be.
|